RSS
Hungarian English German 




ELTE BTK
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a



Támogatóink:

Magyar Tudományos Akadémia





Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok



Kiadványok


Mindennapi filológia (2015)



/


Mindennapi filológia

Filológiai Közlöny, 2015/2 (LXI. évf.)

A tematikus szám vendégszerkesztői:
Kelemen Pál, Krupp József, Tamás Ábel
















„Mindennapi filológia” – a kifejezés mindkét értelmében. A lapszám címe két olyan területet kapcsol össze, amelyek iránt egyre élénkebb érdeklődés mutatkozik mind az irodalomtudományok történetével foglalkozó kutatásokban, mind az irodalomtudományok mibenlétére és társadalmi szerepére rákérdező kultúratudományos vizsgálódások során. A címet adó kifejezés a maga nyelvtani ökonómiáján keresztül jeleníti meg nemcsak a két terület, hanem a tudománytörténeti és tudományelméleti kérdések elválaszthatatlanságát.


Mely két területről van szó? Egyfelől arról a területről, amely az utóbbi években került a szellemtudományok történetével foglalkozó kutatások fókuszába: a tudományos mindennapokról. Jelen esetben a filológiai tudományok, pontosabban a filológiai tevékenység mindennapjairól. Az a tudománytörténet, amely egy tudomány mindennapjai iránt érdeklõdik, az adott tudományág történetét nem a kiemelkedõ tudós személyiségek, nem a meghatározó elméletek vagy korszakos művek, de nem is a tudományos iskolák vagy programok történeteként fogja fel, hanem az adott tudományág mindenkor aktuális mindennapjait meghatározó gyakorlatok történeteként. Másfelől egy olyan területrõl van szó, amely mintegy menetrend szerint kerül újra és újra a szellemtudományos önértelmezések homlokterébe. Ez a terület az irodalom tudományos vizsgálata és az irodalmi termelés, valamint az irodalmi és nem irodalmi szövegekkel végzett nem tudományos tevékenységek közötti kapcsolatot fedi le. Miben áll az a tudás, amelyet kizárólag az irodalomtudományok, jelen esetben a filológiai tevékenység formái képesek elõállítani? Hogyan viszonyul ez a tudás ahhoz a tudáshoz, amely az irodalomhoz és a nem irodalmi szövegekhez kapcsolódó nem tudományos tevékenységek és használati módok révén áll elõ? Végső soron: mit ad hozzá a szövegekkel való tudományos, filológiai foglalkozás ahhoz a tudáshoz, amelyet az egyetem falain kívül, a nem tudományos mindennapokban állítunk elő a legkülönfélébb szövegeket a legkülönfélébb módokon használva? Ha így tesszük fel a filológiai tudományok társadalmi szerepére vonatkozó kérdést, akkor ez a kérdésfelvetés a szövegek tudományos és nem tudományos használati formáinak összehasonlíthatóságát implikálja. Ez az összehasonlítás, mint minden össze-hasonlítás, oda-vissza játék, amely során nemcsak a különbségek tárulnak fel, hanem a hasonlóságok is: az, ami a nem tudományos mindennapokban filológiai, a filológiában pedig az, ami mindennapos.



Címnegyed, tartalom, előszó